Új vállalkozás indításakor az egyik legfontosabb lépés a megfelelő tevékenységi körök kiválasztása. Számos leendő cégtulajdonos és egyéni vállalkozó szembesül azzal a kérdéssel, hogy szakirányú diplomák vagy szakképesítések hiányában milyen területeken kezdhet bejegyzett gazdasági tevékenységbe. A hazai jogszabályi keretek kifejezetten rugalmasak ezen a téren: a magyar gazdaságban számos olyan jól jövedelmező szektor létezik, ahol a működéshez nem szükséges előzetes állami vagy szakmai végzettség igazolása.
Vállalkozás indítása és a végzettség nélkül végezhető tevékenységek
A vállalkozás indítása során alapvető feladat a lefedni kívánt tevékenységi körök kijelölése. A leendő vállalkozók körében gyakori tévhit, hogy minden egyes hivatalos szolgáltatásnyújtás vagy kereskedelmi forma elindításához kötelező a szakirányú oklevél, diploma vagy bizonyítvány bemutatása. A hatályos hazai jogszabályok ugyanakkor számos olyan gazdasági tevékenységet engedélyeznek, amelyek megkezdéséhez és jogszerű folytatásához semmilyen előzetes szakmai végzettség igazolása nem szükséges a hatóságok felé.
Különösen a digitális gazdaságban és a szolgáltatási szektorban nyílik széles tér azon szereplők számára, akik autodidakta módon vagy gyakorlati tapasztalat útján sajátították el tudásukat. A TEÁOR és ÖVTJ kódrendszerek átlátható működést biztosítanak a szabadon végezhető üzleti területeken, a vonatkozó jogi megoldások pedig lehetővé teszik, hogy a megfelelő feltételek teljesülésével a képesítéshez kötött területeken is törvényesen lehessen számlázni.
A TEÁOR az ÖVTJ és a FEOR kódrendszerek közötti különbségek
A vállalkozások által végzett gazdasági feladatok hivatalos besorolására és adminisztrációjára többféle kódrendszer létezik a magyar jogrendben. A pontos megkülönböztetés elengedhetetlen a szabályos működéshez, az engedélyek beszerzéséhez és a hibátlan számlázáshoz.
A három legfontosabb kódrendszer a következő:
- TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere): A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által gondozott, 4 számjegyű kódokból álló struktúra. Elsősorban a társas vállalkozások (például Kft., Bt., NyRt.) fő- és melléktevékenységeinek besorolására szolgál. A cégbírósági bejegyzés során ezek a számok képezik a társaság hivatalos tevékenységi jegyzékét.
- ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke): Az egyéni vállalkozók (EV) számára kialakított, 6 számjegyű kódrendszer, amelyet szakmakódként is emlegetnek. Ez a jegyzék a TEÁOR-struktúrára épül, de annál részletesebb, finomabb bontásban határozza meg az egyéni vállalkozó által nyújtható konkrét szolgáltatásokat.
- FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere): A munkavállalók által betöltött munkakörök és feladatok osztályozására szolgáló rendszer. Míg a TEÁOR és az ÖVTJ a vállalkozás mint gazdasági egység tevékenységét írja le, a FEOR a ténylegesen foglalkoztatott személyek munkakörét határozza meg a munkaszerződésekben és a bejelentésekben.
Egyéni vállalkozás alapításakor vagy adatváltoztatáskor az ÖVTJ jegyzékből kell választani, míg társasági formáknál a TEÁOR kódok megadása a törvényi előírás.
Népszerű digitális és szolgáltatói TEÁOR kódok végzettség nélkül
A modern szolgáltatási és kereskedelmi szektorban számos olyan növekedési potenciállal rendelkező terület létezik, ahol a jogszabályok nem írnak elő kötelező papírt vagy szakképesítést. A technológiai és digitális piacon a piaci visszajelzések, a gyakorlati szakértelem és a felmutatható referenciák lényegesen fontosabbak az alapszabályként szabadon végezhető tevékenységeknél.
Az alábbiakban a legnépszerűbb, végzettség nélkül is indítható tevékenységi kategóriák szerepelnek:
- E-kereskedelem és digitális értékesítés: Az online kereskedelmi modellek térnyerésével a webáruház-üzemeltetés az egyik legkeresettebb területté vált, amely alapesetben nem kötött szakképesítéshez (bár egyes termékkörök – például élelmiszerek vagy veszélyes anyagok – értékesítése külön jogszabályi előírások alapján szakképesítéshez vagy engedélyhez kötött lehet). A TEÁOR 4791 – Csomagküldő, internetes kiskereskedelem kód teszi lehetővé a webáruházak, online marketplace-ek és dropshipping vállalkozások törvényes működtetését, míg a TEÁOR 4619 – Ügynöki nagykereskedelem a B2B jellegű közvetítői értékesítést fedi le.
- IT, webfejlesztés és technológiai szolgáltatások: A szoftveres és informatikai szektor túlnyomó része teljesen nyitott a szakképzettséggel nem rendelkező szakemberek számára is. Ide tartozik az ÖVTJ 620103 – Weblap tervezése (Webdizájn) a weboldalak vizuális és szerkezeti kialakítására, az ÖVTJ 620201 – Egyéb számítástechnikai szakértés, tanácsadás a rendszerintegrációs és IT-stratégiai feladatokra, valamint a TEÁOR 6311 – Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás a tárhelyszolgáltatásra és adatbázis-kezelésre.
- Online marketing, reklám és tartalomgyártás: A digitális jelenlét támogatása és az online hirdetési kampányok menedzselése szabadon vállalható. A TEÁOR 7311 – Reklámügynöki tevékenység alá tartozik az online marketingstratégiák kidolgozása, a közösségi média hirdetések kezelése és a keresőoptimalizálási (SEO) feladatok ellátása, a TEÁOR 9003 – Alkotóművészet a szövegírást és tartalomgyártást fedi le, míg a grafikustervezés pontos besorolására a TEÁOR 7410 – Specializált tervezés, formatervezés, grafikustervezés kód szolgál.
- Üzleti tanácsadás, oktatás és tréning: A megszerzett üzleti tapasztalat átadása és a nem állami rendszerű oktatás nem engedélyköteles. Az ÖVTJ 702201 – Általános üzletviteli tanácsadás a cégvezetési és stratégiai tanácsadást fedi le, a TEÁOR 7490 – Egyéb műszaki, tudományos tevékenység a nem szabályozott speciális tanácsadási területek gyűjtőkódja, a TEÁOR 8559 – M.n.s. egyéb oktatás pedig a mentorálást, workshopokat és online kurzusok tartását teszi lehetővé (a hivatalos állami felnőttképzési engedélyhez kötött képzések kivételével).
- Szolgáltatói és fizikai tevékenységek: Szabadon végezhető többek között a TEÁOR 8121 – Általános épülettakarítás és a TEÁOR 8122 – Egyéb épület-, ipari takarítás az ingatlanok tisztítására, valamint a kisállatok ápolását lefedő állatkozmetikai szolgáltatás is (kivéve az állatgyógyászati beavatkozásokat).
A képesítéshez kötött tevékenységek végzésének törvényes kiskapui
Amennyiben a vállalkozó által elindítani kívánt tevékenység a vonatkozó jogszabályok értelmében szakképesítéshez kötött – mint például a könyvelés, a villanyszerelés vagy a különféle szépészeti szolgáltatások –, akkor sem kell feltétlenül lemondani az adott üzleti lehetőség megvalósításáról. A magyar jogrend ugyanis világos és törvényes kereteket biztosít az ilyen helyzetek áthidalására.
A jogszabályi előírások (köztük az egyéni vállalkozókról szóló törvény) kimondják, hogy a vállalkozás akkor is végezhet képesítéshez kötött tevékenységet, ha maga a vállalkozó nem rendelkezik a jogszabályban előírt szakirányú végzettséggel. Ennek alapvető törvényi feltétele, hogy a vállalkozás legalább egy olyan személyt foglalkoztasson munkaviszonyban (akár határozott, akár határozatlan idejű, teljes vagy részmunkaidős formában) vagy személyesen közreműködő tagként, aki igazoltan rendelkezik az adott tevékenységhez szükséges szakképesítéssel.
Ez a megoldás lehetővé teszi a cégméret növelését és a szolgáltatási paletta bővítését anélkül, hogy a tulajdonosnak személyesen meg kellene szereznie az összes kapcsolódó diplomát vagy szakmunkás bizonyítványt. Másik törvényes út a szakképesítés utólagos megszerzése felnőttképzési tanfolyamok keretében, amellyel a vállalkozó saját maga is jogosulttá válik a feladatok ellátására. A hatósági szankciók elkerülése érdekében kiemelten fontos a munkaviszony vagy közreműködés pontos és szabályszerű dokumentálása.
Gyakorlati tanácsok a tevékenységi körök felvételéhez és módosításához
A tevékenységi körök kiválasztása és folyamatos karbantartása során érdemes átgondolt, gyakorlatias megközelítést alkalmazni. A korábbi években elterjedt gyakorlattal ellentétben ma már nem célszerű több tucat felesleges TEÁOR vagy ÖVTJ kódot felhalmozni „biztonsági okokból”.
A hatékony és szabályos ügyintézés érdekében az alábbi lépéseket érdemes követni:
- A tevékenységhalmozás elkerülése: Kizárólag azokat a kódokat célszerű felvenni a vállalkozói nyilvántartásba, amelyekre a tényleges működéshez és az aktív számlázáshoz valóban szükség van.
- Rugalmas módosítás a Webes Ügysegéd felületén: Egyéni vállalkozók számára a tevékenységi körök bővítése vagy törlése a Webes Ügysegéd online felületén, Ügyfélkapus azonosítást követően néhány kattintással, teljesen díjmentesen elvégezhető.
- Előzetes tájékozódás a hivatalos adatbázisokban: A KSH és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) naprakész online keresőiben pontosan ellenőrizhető, hogy egy adott kód bejelentés- vagy engedélyköteles-e.
- Hatósági ellenőrzések és szankciók megelőzése: Amennyiben egy tevékenységi kód úgy kerül bejegyzésre, hogy hiányzik a jogszabály által előírt engedély vagy igazolás, a hatóság hivatalos felszólítást küld a hiányosság pótlására, ennek elmaradása esetén pedig törli a kódot a nyilvántartásból.
A vállalkozás indítása előtt mindig célszerű egyeztetni a könyvelővel vagy jogi szakértővel a kiválasztott kódok pontos jogszabályi feltételeiről.
